Líra szó jelentése
líra (főnév I.)
Ókori húros hangszer.
Lírán az ókori görögök és rómaiak játszottak. A verseiket előadó költőket gyakran kísérték lírával.
Eredet [líra < középmagyar: líra (érzelmi költészet) < latin: lyra (kis hárfa) < görög: lyra (a versek, dalok kíséreteként használt hárfaszerű hangszer)]
További részletezés
1. Zene, történelmi: Ókori húros hangszer a görögöknél és rómaiaknál, amelyen a hárfához hasonlóan kifeszített húrokat pengetővel szólaltatták meg.
Apollót, a költészet görög istenét, kezében lírával ábrázolják. A lírán játszó nő szépen énekel közben.
2. Zene, történelmi: Vonós hangszer a 15–18. században, amelynek alakja a hegedűéhez hasonló. Több húros, széles fogólappal ellátott hangszer, amelynek gyakran a fogólap mellett kifeszített mellékhúrjai is voltak.
A férfi lírán játszott a köréje gyűlt nemes hölgyeknek. A líra hangjára néhányan táncolni kezdtek.
3. Zene, történelmi: Vonós hangszer, amely a nyeles lantok közé tartozik. Háromhúros hangszer kétféle formában.
A krétai líra körte formájú hangszer. A török és grúz líra vékonyabb, hosszú testű hangszer.
4. Irodalmi: Érzelmi tartalmú költészet, illetve érzelmekben gazdag vers.
A líra az évezredek alatt nagy formai gazdagságra tett szert. A költészet egyik leggyakoribb műfaja a líra. Titkon a kamaszok sokszor próbálkoznak lírával. A fiú egy szerelmes lírát ír barátnőjének.
5. Irodalmi: A költészet egyik ága; vers, dal vagy más írásmű, amely a költő személyes érzelmeit, lelkiállapotát közvetlenül, az ő saját nézőpontjából, rendszerint rövidebb, kötött formában fejezi ki.
A híres költő lírában alkot nagyokat. A líra nagyon személyes műfaj, ezért egy ilyen költemény másként hat az egyes emberekre.
6. Irodalmi: Költeménycsoport, amely téma vagy más szempont szerint ebbe (4) a műfajba tartozó verseket tartalmaz.
Az irodalomórán a tanulók megtanulják a magyar líra nagy alakjait Balassi Bálinttól kezdve, Arany Jánoson át a huszadik századi magyar költőkig. A kötet a szerelmes líra gyöngyszemeit tartalmazza. Petőfi lírája főként egyszerű népi elemekre épült.
7. Átvitt értelemben: Érzelmi gazdagság, lelki bensőség, illetve ennek kifejezése.
A szimfonikus költeményekben sok líra szólal meg. Chopin zenéje csupa líra.
8. Átvitt értelemben: Érzelmes megnyilatkozás, amely határozott tartalmi értékű közléssel ellentétben egyéni érzelmi elemekkel, egyéni vágyakkal, emlékekkel színezett közlés.
A titkárnő egész lírát ad elő az igazgatónak, csak mert korábban el szeretne menni a munkahelyéről. A lány rejtélyes lírában válaszolt a fiú kérdésére, hogy hová szeretne menni vele.
9. Orvosi, átvitt értelemben: Műtőben állítható fémkeret, amelyet a beteg arca elé helyeznek.
A beteg elé helyezett lírán steril lepedő van. Az elérzéstelenített, de tudatánál levő beteg a lírától nem látja, hogy mit tesznek vele az orvosok. A líra neve a hangszer alakjára utal.
10. Vasút, átvitt értelemben: Sín-szétágazás, amely párhuzamos vágányok között létesít összeköttetést, kitérőt.
A vonat a lírán át tér a másik vágányra. A lírát a váltó mozgatja. A líra alakja kissé hasonlít a hangszeréhez.
11. Műszaki, régies, átvitt értelemben: Régi alakú áramszedő villamoson, villanymozdonyon.
A felemelt líra nekiütközik a felső vezetéknek. A líra szikrázik néha, ha nem megfelelő a felületek érintkezése egymással.
líra (főnév II.)
1. Régi olasz pénznem az euró bevezetése előtt, illetve ilyen olasz pénz.
A líra 1862 és 2002 között volt forgalomban Olaszországban. A líránál a magyar forint is erősebb pénznem volt sokáig.
2. Pénznem más országokban, például Törökországban, Máltán (szintén az euró bevezetése előtt), illetve ilyen pénz.
Törökországban még mindig lírának hívják a pénzt. Az árak lírában és euróban is szerepelnek az áruház kirakatában.
Eredet [líra < latin: libra (súlymérték)]
