Lélektan szó jelentése
lélektan (főnév)
1. Az emberi viselkedést és gondolkozást tanulmányozó szakág, amely az emberi agyat és az annak tulajdonított elmeműködéseket vizsgálja és befolyásolja; pszichológia.
A lélektan a 19. század második felétől került egyre szorosabb kapcsolatba az orvostudománnyal. A lélektan egyik nagy alakja Sigmund Freud volt.
2. Oktatás: Pszichológiai tantárgy, előadás, tanóra, amely ezt (1) a szakágat oktatja.
A tanárnak készülő egyetemi hallgató lélektanból vizsgázik. A lélektant több féléven át tanítják az egyetemen.
3. Oktatás: Pszichológiai szakkönyv; egyetemi, főiskolai tankönyv, jegyzet, amely ezt (1) a szakágat tárgyalja.
A professzor egy új lélektant írt. A hallgatók megvásárolják ezt a lélektant, mert a professzor ebből tartja az előadásait.
4. Egyéni belső világ, amely az érzékelés, emlékezés, képzelet, gondolkodás, értelem, akarat jelenségeinek és folyamatainak összefüggő egésze; egy személy elméjének működése és e jelenségek összessége.
A személyiségfejlesztő könyv egy lélektant tárgyaló írás. A lélektan ismerete sokat segít az emberi kapcsolatok javításában.