Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Láb szó jelentése

láb (főnév)

Leg2.jpg

Járó végtag, amin egy ember, állat teste áll, illetve egy irányban halad.

A rovaroknak hat lába van. Az emlősöknek négy lába van. Az ember két lábon jár. Az ember cipőt hord a lábán.


Eredet [láb < ómagyar: láb < ősmagyar: lábal (megy, jár) < dravida: ulával, ulávu (megy, lábal) < vávu (ugrik, lép)]


További részletezés

1. Állati végtag, amelynek segítségével az állat egy helyben áll, jár, fut vagy ugrik.

A ló lábain patkók vannak. A szolgáló kutya a hátsó lábain áll.


2. Emberi alsó végtagpár, amin az ember jár, illetve ezek közül az egyik végtag a csípőtől a talpig, vagy a térdtől a bokáig, ujjakig.

A lánynak kilátszik a lába a szoknyájából. A halásznadrág térdig takarja a lábkat.


3. Bokától kezdődő testrész, amely az ujjak hegyéig terjed; lábfej.

A kisgyerek lábára nehéz cipőt venni, mert gyorsan kinövi. A lovas a lábát a kengyelbe dugja.


4. Átvitt értelemben: Egy tárgyat tartó rész, amely fából, kőből vagy fémből készült oszlop, rúd vagy állványzat.

Az asztalnak általában négy lába van. A macska a szék lábához dörgölőzik.


5. Átvitt értelemben, zene: Húrtámasz a hegedű elülső lapjának közepén. Ez egy merőlegesen álló, mintásan áttört falapocska; hegedűláb.

A húrok rezgését a láb is lehetővé teszi. A vonót a lábhoz közel kell húzogatni játék közben.


6. Átvitt értelemben: Hegy alsó része, amely kiemelkedik a síkságból vagy völgyből.

A falu a hegy lábánál fekszik. Már a hegy lábát is erdő borítja.


7. Átvitt értelemben: Alsó rész, amelyen nyugszanak egy nagyobb rakás, halom felsőbb rétegei.

A gát lábát már víz mossa árvíz idején. A vasúti töltés lábánál zöldellik a fű.


8. Átvitt értelemben, régies: Hosszmérték, amelynek nagysága 30 centiméter körül van.

A férfi magassága hat láb. Van olyan hely, ahol a várfal magassága száz láb.


9. Átvitt értelemben, irodalom: Ritmus formája egy versben; egy verssor 2–4 szótagból álló része, amely magában foglalja az emelkedés és az esés elemeit időmértékes verselésnél.

A költő nem téveszti el a lábak ritmusát. A lábak neveit megtanuljuk az irodalom órán.


Nyelvtani adatok

Csak a Reklámmentes WikiSzótár.hu előfizetői számára használható funkció. Bejelentkezés >>>

Kifejezések

A lába alá/elé néz – (vigyáz arra, hogy, hova lép).


A lába kapcája – (Átvitt értelemben, népies: olyan személy, akinek megvetést és mindenféle durvaságot el kell szenvednie egy másik embertől).


A lába kapcája sem lehetne – (Átvitt értelemben: hozzá sem lehet mérni, hasonlítani, mert méltatlan hozzá).


A lába kásája – (Tájszó: az alsó lábszárának hátul kidomborodó, izmos, húsos része).


A lába nyomát is megcsókolhatja – (nagyon hálás lehet neki).


A lába szárába szállt az esze – (Régies: öreg ember szellemi képességei meggyöngültek).


A lábainál hever – (a.) aláveti és kiszolgáltatja magát egy személynek; b.) meghódol neki, a személy hatalmában van).


A maga/saját lábán jár – (Átvitt értelemben: önálló, másoktól független életet él).


A magad lábán járj! – (a.) ne lépj más lábára!; b.) Átvitt értelemben: légy önálló!)


A nyakába/nyaka közé kapja/szedi/veszi a lábát – (a.) nagy léptekkel gyorsan szaladni kezd; b.) nagyon siet).


Ahová beteszi a lábát, ott fű nem nő/terem – (Átvitt értelemben: működése, tevékenysége csak kárt okoz).


Alig áll a lábán – (nagyon fáradt vagy gyenge).


Áll, mintha gyökeret vert volna a lába – (a meglepetéstől, rémülettől teljesen mozdulatlanul áll).


Az egyik lábad itt legyen, a másik ott! / az egyik lábad itt, a másik ott! – (nagyon siess!)


Bal lábbal kelt fel – (rossz kedvű).


Bírja a lába / bírják a lábai – (van ereje a járáshoz, gyalogláshoz).


Ég/forró a föld/talaj a lába alatt – (a.) nincs maradása, rendszerint azért, mert rosszat tett; b.) tudja, hogy üldözői a nyomában vannak).


Elteszi láb alól – (a.) eltávolítja egy helyről; b.) megöl egy embert).


Elveszik a lába alól a talaj – (a.) vízben egyszer csak nem tud leállni; b.) Átvitt értelemben: bizonytalanná válik a helyzete, sorsa; c.) Átvitt értelemben: ingadozóvá lesz a jelleme; d.) Átvitt értelemben: egy mozgalom, párt elveszti azt a embertömeget, amelyre eddig támaszkodott).


Fegyvert lábhoz! – (Katonaság, régies: vezényszó, amelyre a puskát jobb kézzel úgy kell megfogni, hogy a puskatus a lábfej mellé kerüljön).


Fejtől-lábtól fekszenek – (Népies: úgy fekszenek egy ágyban, hogy egyiknek a feje a másiknak a lábánál van).


Felmondja a lába a szolgálatot – (nem tud az alsó végtagjain megállni vagy tovább menni a fáradtságtól).


Földbe gyökerezik a lába – (ijedtségében, ámulatában mozdulatlanná dermedve áll, szinte mozdulni sem tud).


Gyenge lábon/lábakon áll – (bizonyos szempontból rossz a helyzete; anyagi helyzete vagy tudása, felkészültsége, állása bizonytalan, gyenge).


Gyűlik a lába – (gennyes daganat lesz az alsó végtagján).


Három lábbal jár – (bottal megy).


Inog a lába alatt a talaj – (Átvitt értelemben: veszélyben van az állása, helyzete).


Jó/rossz lábon áll vele – (jó/rossz viszonyban van vele).


Kampós láb – (Orvosi: betegesen elferdült alsó végtag, amelynek lépéskor csak a sarka érinti a földet, középső része és az ujjak felfelé állnak).


Kesely láb – (Népies: háziállat, főleg ló végtagja, amelyet kisebb-nagyobb magasságig fehér szőrzet borít).


Kesztyűt dob/vet a lábaihoz – (Átvitt értelemben: a.) párbajra hív ki; b.) éles vitára hívja ki).


Kihúzzák a talajt a lába alól – (megsemmisítik azt a szilárdnak hitt alapot, amelyen eddigi élete, biztonsága, vagy egy bizonyítéka nyugodott).


Láb alatt van – (útjában van neki).


Lába alatt elfúj a szél – (Régies, elavult: halálbüntetésként felakasztották).


Lába kel – (rejtélyes módon eltűnik, elvész).


Lába nyomába sem léphet – (értékét tekintve meg sem közelíti).


Lábába megy/száll az ital / a bor– (a.) az italtól bizsergést érez a lábában; b.) úgy becsíp/berúg, hogy dülöngve jár, bizonytalanul áll).


Lábat ad neki – (elősegíti, hogy bizonyos értelemben cselekedjen, bizonyos magatartást tanúsítson).


Lábát útnak egyengeti – (Népies: menni készül).


Lábbal tapos/tipor – (Átvitt értelemben: a.) kíméletlenül megsérti vagy sértegeti, meggyalázza; b.) egyezséget nem tart be).


Lábhoz tett fegyverrel – (teljes harci készültségben, támadásra és védekezésre készen).


Lábja – (Népies: egy ház körüli területnek hátsó, nem az utca felől eső része, vége; például: az udvar lábja – az udvar kert felőli része).


Lábon/lábán áll a termény – (Mezőgazdaság: le nem aratott, le nem vágott állapotban).


Lábon hordja a betegséget – (nem fekszik ágyba, hanem folytatja a megszokott tevékenységét, munkáját).


Lábra áll – (a.) elesett ember, állat feláll; b.) Átvitt értelemben: tönkrement ember anyagilag rendbe jön; c.) Átvitt értelemben: fekvő beteg meggyógyul).


Lábra állít egy tárgyat – (egy eldőlt, illetve fekvő tárgyat függőleges helyzetbe állít).


Lábra állít egy személyt – (a.) elesett embert felállít, illetve segítségére van a felállásban; b.) Átvitt értelemben: anyagilag tönkrement embert új életlehetőséghez segít; c.) Átvitt értelemben: súlyos beteget meggyógyít).


Lábtól fekszik az ágyban – (úgy fekszik az ágyban, hogy a fejét arra a részre teszi, ahová a lábat szokás helyezni, vagy úgy, hogy feje az ágyban fekvő személy lába mellé kerül).


Lábuknál fogva húzza le a szenteket az égből – (a.) képmutató vallásosságában lépten-nyomon a szenteket emlegeti; b.) éktelenül káromkodik).


Lekapja őt a lábáról – (Átvitt értelemben: a.) földhöz vág és alaposan elver, elagyabugyál egy embert; b.) leszid egy embert; c.) nőt megerőszakol).


Leveszi a lábáról – (a.) főleg szeszes ital járásra képtelenné teszi, elesését okozza; b.) betegség annyira legyengíti, hogy nem bírja végezni a megszokott tevékenységeit, munkáját, és ágyba kényszerül; c.) egy személy egy másik embert, különösen nőt megtévesztő ígéretekkel rávesz, rábeszél egy dologra, ellenállását legyőzve eredeti szándékától, eddig követett gyakorlatától eltérít, és eddigi véleményében, álláspontjában megingatva meggyőz, esetleg szeretkezésre rávesz).


Lóg az eső lába – (Népies: hamarosan esni fog az eső).


Megy, amerre a lába viszi – (meghatározott cél, irány nélkül megy).


Mind egy lábig – (Népies: mindnyájan, az utolsó szál emberig).


Mióta betette a lábát egy helyre – (mióta először megjelent egy helyen).


Nagy lábon él – (költekező, fényűző életmódot folytat).


Nem áll elég erősen a lábán – (a.) ingatag a helyzete; b.) elveiben, nézeteiben nem eléggé következetes, könnyen befolyásolható).


Nem teszi be a lábát egy helyre – (nem hajlandó egy helyre bemenni, ellátogatni).


Nyerges láb – (a lábfej felső részén erősen kidomborodó, ívelt talp).


Pipaszár láb – (nagyon vékony, egyenes alsó végtag).


Sajnálja a lábát – (bicegve megy; sántít).


Süllyed a lába alatt a talaj – (szédülni kezd).


Sírban van a fél lába / fél lábbal a sírban van – (nem sokáig él már, közel van a halálhoz).


Szedi a lábát – (sietve megy).


Szökő láb – (Régies, irodalmi: emelkedő versláb, jambus).


Térdig kopik a lába / koptatja a lábát – (sokat jár az ügy érdekében).


Úgy kidobja/kirúgja, hogy a lába sem éri a földet – (kíméletlenül eltávolítja, hogy szinte repül).




láb (melléknév)

Nagyjából harminc centiméternyi (mérték, mennyiség, hossz).

A hat láb magas férfi tetszik a nőnek. A száz láb magas várfal bevehetetlennek látszik.


Lezárva 7K: 2012. szeptember 20., 18:50




WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)