Kusza szó jelentése
kusza (melléknév I.)
1. Összevissza gabalyodott (szálas vagy kisebb részekből álló anyag), amelynek részei laza összevisszaságban vannak, egymást keresztezik, egymásba gubancolódnak.
A férfi kusza szakállát rendesre nyírja a fodrász. Az elvadult park kusza növényzetet a kertész rendbe teszi.
2. Összevissza húzott (vonal), egymást fedő vonalakból álló, zavaros (írás, rajz).
A kusza írás olvashatatlan. Az idős ember reszkető keze már csak kusza sorokat tud leírni.
3. Átvitt értelemben: Zavaros (beszéd, gondolat, kifejezés, szellemi alkotás, tevékenység), amelynek elemei, részei közt nincs rend, összefüggés, kellő észszerűség.
A felszólaló kusza beszédének semmi értelme nincs. A kusza film szálai érthetetlenül összegabalyodnak.
4. Átvitt értelemben: Zavaros lelkiállapotra jellemző (arckifejezés, megnyilvánulás, tett).
A megfélemlített gyerek kusza tekintettel néz. A kétségbeesett ember kusza szavaiból nem lehet semmit se kivenni.
Eredet [kusza < középmagyar: kósza (tekergő) < kóca (girbegurba, kócos) < török: koc, küc (tekergő) < dravida: kusa-masakku (kusza, zűrzavaros)]
