Kuruc szó jelentése
kuruc (főnév I.)
1. Történelmi: Szabadságharcos katona, aki Thököly, illetve Rákóczi seregében szolgált.
A kurucok az ország nagy részét elfoglalták. A kuruc a labanc ellen harcolt.
2. Történelmi: Keresztes vitéz, aki eredetileg a pogány (török) ellen indult harcba, majd a csapatokat szétkergető nemesek ellen harcolt Dózsa György seregében.
A kuruc mellén keresztet visel. A kurucok a király tudtával gyülekeztek Pest mellett.
3. Átvitt értelemben: Harcias személy, aki véleményéhez dühös makacssággal ragaszkodik.
A vitatkozó kuruc nem enged az igazából. A konok kurucot nem lehet meggyőzni.
4. Átvitt értelemben, argó: Pénzért nemi szolgáltatást nyújtó személy, főleg nő; kurva.
Az utcasarkon egy kuruc álldogál. A kuruc kivágott ruhája rögtön elárulta, hogy mire kívánja felhívni a figyelmet.
5. Régies, átvitt értelemben: Ellenzéki politikus, illetve az örökös ellenzéki politika híve.
A kuruc mindent ellenez, amit a kormány jónak tart. A kurucok utcai tüntetésen adnak hangot követeléseiknek.
Eredet [kuruc < középmagyar: kuruc (ellenzéki, ellenálló < felkelő < keresztes) < latin: crux (kereszt)]
Megjegyzés: A szó a Dózsa-felkelés során alakult ki, amikor az eredetileg pápai parancsra keresztes háborúba induló népi seregek a rájuk támadó nemesek és zsoldosaik ellen fordultak, így „keresztesből” „felkelők” lettek.
kuruc (melléknév I.)
1. Történelmi: Szabadságharcosokhoz tartozó (személy), velük kapcsolatos, rájuk jellemző (viselet, fegyver, tárgy, dolog).
A kuruc tábornokok Rákóczinak esküdtek hűséget. A kuruc vitéz összecsap a labanccal.
2. Átvitt értelemben: Konok (személy), aki dühös harciassággal nyakas, hajthatatlan ember.
A kuruc főnök nem enged a kitűzött feladatból. A kuruc öreget nem lehet meggyőzni nézeteivel ellentétes dologról.
3. Átvitt értelemben: Konok személyre jellemző (beszéd, megnyilvánulás, tett), ami dühös harciasságára utal.
A férfi kuruc szavai azt jelentik, nem enged semmit az álláspontjából. A kuruc makacsság egész életében jellemző volt rá.
4. Átvitt értelemben, népies: Harciasan bátor (személy), aki nem riad meg a következményektől.
A kuruc béres ki meri nyitni a száját a gazda előtt is, nem csak morgolódik. A kuruc asszony könnyen odamond az urának.
Nyelvtani adatok
Kifejezések
Kuruc idők – (kemény idők, nehéz korszak).
Kuruc korszak/világ – (Történelmi: Thököly és Rákóczi szabadságharcainak kora, a 17. század utolsó harmada és a 18. század első évtizede).
Kuruc költészet – (Irodalom: nagyrészt népi eredetű költészet, amely a Thököly–Rákóczi-féle szabadságharcok idején keletkezett, témájában ezek eseményeivel, szereplőivel kapcsolatos).
kuruc (főnév II.)
Argó: Prostituált; pénzért nemi szolgáltatást nyújtó személy, főleg nő.
Az utcasarkon két kuruc beszélget. A kuruc kivágott ruhája rögtön elárulta, hogy mire kívánja felhívni a figyelmet.
Eredet [kuruc < kurva helyett használt hasonló kezdetű szó]
