Konyha szó jelentése
konyha (főnév)
1. Főző helyiség; ételek elkészítésére, főzésre-sütésre szolgáló, erre alkalmassá tett és felszerelt lakás- vagy házrész, terület.
A konyhában nagy a sürgés-forgás az ünnepi ebéd elkészítésekor. Egy háziasszony sok időt tölt a konyhában.
2. Átvitt értelemben: Étkeztető intézmény; általában egy nagyobb intézmény, üzem része, amelynek feladata az ott tartózkodók számára meleg ételek készítése.
A laktanyában mindig mások vannak beosztva a konyhára. Régen gyakran működtek a gyárakban üzemi konyhák.
3. Átvitt értelemben: A sütés-főzés módja, az elkészített ételek jellege alapján felállított minősítés.
A magyar konyha alapja a hagyma és paprika használata. A fogyókúrázó diétás konyhán van.
4. Tájszó, régies: Asztal magasságú nyitott tűzhely, amely a ház főzőhelyiségében áll.
A fafűtéses konyhán rotyog a fazék. Az asszony a konyha körül dolgozik.
Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.
