Kitér szó jelentése
kitér (ige)
Félrehúzódik; az egyenes vonaltól eltérve oldalra kanyarodik. Másnak utat engedve félremegy, elhajlik, félreugrik.
A lovas kitér a útból, hogy a szemközt jövő szekérnek utat engedjen az elhaladásra. A bokszoló kitér az ütés elől.
Eredet [kitér < ki- (igekötő) + tér (ige)]