Király szó jelentése
király (főnév)
Egy állam uralkodója, aki többnyire a középkorban volt hatalmon.
Van még néhány ország a földön, amelynek az államfője király. A király megnyitja az országgyűlés ülését. Egy királynak régen nagy hatalma volt.
Eredet [király < ómagyar: király < ősmagyar: királ (király, vezető) < dravida: kirlán (vezető, öreg) < kirla (idős) < ál (személy)]
Megjegyzés: ugyaninnen ered a szláv: kral, korol (király) is.
További részletezés
1. Egy állam vezetője, megkoronázott irányítója, aki örökösödés vagy (ritkán) választás útján hatalomra került férfi uralkodó, illetve ennek a személynek a címe; rangja a hercegnél, fejedelemnél nagyobb, a császárnál kisebb.
A király hatalma a kereszténység felvételével kezdődött. Az első király a legerősebb nemzetség vezetője lett. A király családja több száz éven át uralkodik az országban.
2. Átvitt értelemben: A legkiemelkedőbb dolog, hely, személy, aki/ami a hozzá hasonlók közül a legkiválóbb, a legtekintélyesebb.
Tokaj a borvidékek királya. A világbajnok a boksz királya.
3. Népies: Egy mesebeli ország uralkodója vagy egy nép leggazdagabb ura.
János Vitéz Tündérország királya lett. Volt egyszer egy király, és annak három lánya – kezdődik a mese.
4. Játék: Sakkját figura, amely minden irányban egy kockát léphet, és amelynek egyik fél részéről történő elvesztése a játék végét jelenti.
Ha a játék során a megtett lépés a királyt veszélyezteti, akkor a játékosnak "sakk"-ot kell mondania. A sakkból a királynak ki kell lépnie, vagy le kell ütnie a veszélyeztető figurát.
5. Játék: Kártyalap a magyar kártyában egy-egy színen belül, amely az értékére nézve rendszerint második lap, illetve az a lap, amely egy színen belül az összes többi lapot üti.
A játékos a leosztáskor a zöld királyt kapta. A királyra királyt tesz a játékos.
6. Játék: Gyerekjáték szereplője, aki a játszók egy-egy csoportjának a vezetője, kikiáltója.
A gyerekek két csoportra oszlanak, és egy-egy királyt választanak maguk közül. Adj király katonát! – kiált az egyik gyerek.
7. Játék: A legmagasabb bábu a tekejátékban, amelyet a többi bábu között középre állítanak.
A jó gurítás a királyt is eldönti. A bábuk közül csak a király maradt állva.
8. Szleng: Nagyon jó dolog; elismerés, tetszés kifejezése.
Király, hogy most jön a nyári vakáció. Király, hogy együtt a társaság.
Nyelvtani adatok
Kifejezések
A király személye körüli miniszter – (Történelmi: az uralkodó személyével kapcsolatos ügyek intézésével megbízott tárca nélküli miniszter).
A királyt szolgálja – (Régies: katonáskodik az uralkodó seregében).
A madarak királya – (a sas).
Apostoli király – (Történelmi: a magyar uralkodók címe, amely az első magyar uralkodó hittérítő szerepére utal).
Az állatok királya – (az oroszlán).
Egy cigány, egy király – (bizonyos szempontból nagyon különböző személyeket, szélsőségesen eltérő dolgokat rendszertelenül, esetleg szándékosan keverve).
Három királyok – (Vallási: a bibliai napkeleti bölcsek, akik a csillag vezetésével Perzsiából Betlehembe érkeztek, hogy hódoljanak Jézusnak, akit a zsidók új uralkodójának hittek; a magyar nevük: Gáspár, Menyhért és Boldizsár).
Három királyok napja – (Népies, vallási: január hatodika, vízkereszt).
Ilyet még a király sem evett – (pompás, nagyon ízletes, finom étel).
Isten kegyelméből való király – (Történelmi: isten akarata szerinti uralkodó, akinek magától értetődő, természetes joga van a trónhoz).
Kalapos király – (Történelmi: II. József osztrák császár, aki nem koronáztatta meg magát magyar uralkodóvá).
Királlyá/királynak kiált ki –(Történelmi: közfelkiáltással uralkodójává választja).
Királyok királya – (Vallási: Jézus Krisztus, a megváltó).
Meghalt Mátyás király, oda az igazság – (régóta nincs pártfogója a szegények, elnyomottak igazságának).
Oda megy, ahova a király is gyalog jár – (illemhelyre megy).
Pünkösdi király – (a.) Népies: pünkösdkor rövidebb időre megválasztott legény, aki a falu fiatalságának vezetője lett, egyes helyeken külön jogokkal is felruházták; b.) Átvitt értelemben: átmeneti hatalmú személy, akinek a vezető szerepe nagyon rövid ideig tart).
Valaminek a koronázatlan királya – (aki egy tevékenységben leginkább kiválik, benne legfőbb szerepet visz).
Vegyesházbeli királyok – (Történelmi: az Árpád-ház kihalása után trónra került magyar uralkodók 1301 és 1526 között).
Zsoltáros király – (Vallási: a bibliai Dávid király, akinek az ószövetségi zsoltárok írását tulajdonítják, a zsoltáríró zsidó uralkodó).
király (melléknév)
Szleng: Nagyon jó (állapot, helyzet, tárgy, dolog); elismerés, tetszés kifejezése.
Nagyon király kocsit vettél! Nagyon király haver vagy, hogy kipróbálhatom egy körre.
Lezárva 7K: 2012. május 25., 16:09
