Kincstár szó jelentése
kincstár (főnév)
1. Állampénztár; egy ország közvetlenül felhasználható vagyona és pénzkészlete. Állami javak és ingatlan birtokok, amelynek a hasznát az állam használja fel.
Addig szabad az országunk, amíg a bankok a kincstár irányítása alá tartoznak. Az utak építésének költségét a kincstár fizette.
2. Zárt helyiség; nagy értékek biztonságos tárolására használható épület vagy helyiség, amelyben egy nagy úr tulajdonában levő pénzt és kincseket helyeznek el.
A katonákat a császári kincstárból fizetik. A király kincstára annyira üres volt, hogy a napi kiadásokat sem tudták fedezni.
Eredet [kincstár < kincs + tár]
