Kibúvó szó jelentése
kibúvó (főnév)
1. Átjárható nyílás; szűk lyuk vagy ajtócska, ahol ki lehet mászni egy zárt helyről.
A kutya nem talált kibúvót a kerítésen. A tetőre egy kibúvón át lehet kimászni.
2. Átvitt értelemben: Elfogadható mentség egy mulasztásra, meghátrálásra. Mentő ötlet, magyarázat, amellyel egy személy megokolja, hogy miért nem tesz meg egy feladatot, kérést.
A barátom nem talált semmi kibúvót, el kellett velünk jönnie. A lusta lány kibúvót keresett, hogy ne kelljen segítenie a munkában.
kibúvó (melléknév)
1. Váratlanul előtűnő (személy vagy dolog), amely hirtelen megjelenik egy zárt, fedett helyről előjövetel közben.
Az ágy alól kibúvó gyerek csupa por volt. Tavasszal a földből kibúvó virágok díszítik a kertet. Reggel az utolsó felhő is szétfoszlott a láthatáron kibúvó napfényben.
2. Kimászásra alkalmas (hely, nyílás), amelyen keresztül ki lehet jönni egy zárt, fedett térből.
A tetőbe beépítettek egy kibúvó ajtót. A kutya talált egy kibúvó lyukat a kerítésen.
Eredet [kibúvó < ki- (igekötő) + búvó]