Kiír szó jelentése
(Kiírt szócikkből átirányítva)kiír (ige)
1. Nyilvános helyen közöl; olyan helyen üzen, ahol sokan olvashatják. Üzenetet, rövid szöveget nyilvánosságra hoz egy közösségi helyen vagy internet oldalon.
Kiírták a hirdetéseket a falra. A közösségi oldalakon a felhasználók kiírhatják a véleményüket.
2. Máshonnan másol; írásból, könyvből egy részt kijegyez.
A telefonkönyvből kiírtam a számot. A kedvenc versemet kiírtam a könyvből, hogy magammal vihessem.
3. Teljes formában jegyez le; rövidítés nélkül vet papírra egy rövidíthető szót, nevet. Szám helyett betűkkel jegyez le egy értéket.
Az ügyfél kiírja a teljes nevét. A szerződésben nem csak számokkal, hanem betűkkel is kiírják a vételárat.
4. Szleng: Hivatalosan meghirdet. Döntést hoz egy esemény időpontjáról és főbb tényeiről, majd nyilvánosságra hoz.
Kiírtak egy pályázatot az iskola felújítására. Újra kiírták a választásokat.
5. Szleng: Papírra lejegyez, hogy lekerüljön róla a figyelme. Gondokat papírra vet, hogy ezáltal megszabaduljon a rossz érzéseitől.
Az ügyfél kiírta a panaszait. Miután a lány kiírta az aggályait, rájött, hogy nem is olyan rossz választás a fiú.
6. Szleng: Túl sokat alkot; hosszú alkotói tevékenység után nem kap elismerést, sem visszajelzéseket, ezért úgy érzi, hogy már nem tud újat kitalálni.
A művész öreg korára kiírta magát és nem tudott jelentőset alkotni. Miután kiírta a legjobb ötleteit, egyre kevesebbet alkotott.
7. Szleng: Betegnek nyilvánít; orvos egy beteget, sérültet hivatalosan munkaképtelennek mond.
A beteg tanárt kiírta az orvos táppénzre. A megfázás miatt egy hétre kiírtak.
8. Szleng: Egészségesnek nyilvánít; orvos egy meggyógyult beteget, sérültet hivatalosan munkaképesnek mond.
A törött lábú munkatársunkat két hónap múlva kiírta az orvosa, hogy dolgozhat. A tanárt a következő héten munkaképesnek kiírta az orvos.
9. Tájszó: Orvosságról receptet ad; orvos egy gyógyszerről vényt ad a betegének.
A megfázás miatt kiírt nekem kétféle orvosságot a körzeti orvos. Azért mentem be a rendelőbe, hogy kiírjon nekem valamit.
Eredet [kiír < ki- (igekötő) + ír (ige)]
