Kiáltó szó jelentése
kiáltó (melléknév)
Átvitt értelemben: Szembe ötlő, élénk, rikító.
Kiáltó hegy, mely nagy síkság közepén fekszik. A kiáltó szín, élénk, rikító.
Eredet [kiáltó < kiált + -ó (melléknévképző)]
Kifejezés
Égbe kiáltó: Nagymérvű.
Pusztában kiáltó: Személy, akinek szava minden eredmény nélkül hangzik el.