Kesztyű szó jelentése
kesztyű (főnév)
1. Kézre húzható ruhadarab, amely védi vagy melegen tartja a tenyeret és az ujjakat, illetve díszként, divatból viselhető.
A drága kesztyű valódi bőrből készül. A karmester a kezén fehér kesztyűt visel.
2. Szleng: Erős szorítás a kéz mutató és középső ujjával másnak a csuklóján.
A fiúk azzal versenyeztek egymással, hogy ki bír erősebb kesztyűt adni a másiknak. A nagyobb gyerek kesztyűvel fenyegeti a kisebbet.
3. Régies: Kézbilincs; a kéz szabad mozgásának korlátozására szolgáló eszköz összekapcsolt fémkarikákból, pántokból.
A garázda férfit a kiérkező rendőrök kesztyűben vitték ki a házból. A bírósági tárgyaláson egész végig a vádlott kezén maradt a kesztyű.
Eredet [kesztyű < kéz + -tyű (főnévképző)]
