Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Kemence szó jelentése

kemence (főnév)

Kemence.jpg

1. Tűzrakó építmény; téglából vagy sárból rakott, konyhába vagy szobába beépített, néha az udvaron külön felállított nagyobb zárt tűzhely, amelyet kenyérsütésre, gyümölcs aszalására, és ha a szobában van, fűtésre használnak.

A kemencét a konyhából fűtötték, hogy ne legyen füst a szobában. Az idős nagyapa a kemence mellett szeret üldögélni. A pékségben a pék a kenyereket a kemencében süti.


2. Hőkezelő építmény, berendezés, amely tűzálló anyagokból készül magas hőmérséklet létrehozására, illetve magas hőmérsékleten bizonyos anyagok kémiai vagy fizikai változásának előidézésére.

A mészégető kemencében a kibányászott mészkövet égetik ki. Az elkészült üvegpoharakat egy kemencében nagyon lassan hűtik le.


3. Földbe ásott tűzrakóhely; kisebb domb oldalába mélyített üreg mint tűzrakóhely, fölötte lefúrt függőleges lyukkal a füst elvezetése, és a légáramlat felgyorsítása céljából. Magas hőmérséklet elérésére használták.

A kemence léghuzata miatt nagyon erősen égett benne a tűz. A kemencébe tett ércből kiolvadt a fém, amiből nyílhegyet öntöttek. A kemence volt a kohó és üvegolvasztó őse.


Eredet [kemence < ómagyar: kemence < kémény + -ce (főnévképző)]

Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 118 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótár.hu-ban érheted el.

 WikiSzótár.hu előfizetés





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)