Kelő szó jelentése
kelő (főnév)
1. Sekélyes hely a folyóban, patakban, ahol át szoktak járni.
2. Biológia: A mag csírájának a gyököcskével átellenben fekvő kikeléskor fölfelé törő vége.
kelő (melléknév)
1. Induló, mozgó.
2. Eredő, támadó.
Kelő nap.
Ágyból kelő beteg.
3. Kelendő.
4. Dagadó, puffadó.
Kelő tészta.
Eredet [kelő < kel + -ő (melléknévképző)]