Karácsony szó jelentése
karácsony (főnév)
1. A szeretet ünnepe. December 24-e, Ádám Éva napjának estéje, amikor a ritkán találkozó családtagok is összejönnek és megajándékozzák egymást. A fenyőfaállítás ünnepe, amikor ajándékokat adunk szeretteinknek.
A karácsonyt családi körben ünnepeljük. Karácsonyra hazajönnek a másik városban tanuló gyerekek.
2. Keresztény ünnep. December 25-e, Jézus Krisztus születésének emléknapja. Ekkor végződik az advent és kezdődik a január 6-ig (Vízkeresztig) tartó ünnepi időszak.
Karácsonykor nálunk együtt van a család. Karácsony idején feldíszített fenyőfa áll a szobában.
3. A téli napforduló időszaka.
Karácsonyt a világ nem keresztény vallású részén is megünneplik. A karácsony az emberiség kultúrájának ősi ünnepe.
4. Tanítási szünet december végén, január elején.
Karácsonykor együtt a család, és tanulni sem kell. Karácsonykor a vizsgára készülők azért tanulnak.
Eredet [karácsony < ómagyar: karácsony, karács (karácsony) < latin: < carnation (születés, testet öltés, „testesség”) < caro (hús)]
Megjegyzés: Alakjára hatással volt az azonos eredetű szláv: kracsun (karácsony < napforduló < átlépés) szó is.
Nyelvtani adatok
Kifejezések
Fehér karácsony – (havas téli napforduló).
Fekete karácsony – (olyan téli napforduló, amikor nincs hó).
Hadd legyen egyszer neki is karácsonya – (hadd legyen igaza, hadd örüljön).
Karácsonyig egy szót se – (egy ideig ne kérj többet)
Lesz még nekem karácsonyom – (lesz még nekem jó dolgom).
Lezárva 7K: 2010. december 19., 19:41