Kaloda szó jelentése
kaloda (főnév)
1. Történelmi: Szégyenfa; az elítélt személy lábát és/vagy kezét, néha nyakát is rögzítő, eltávozását megakadályozó rögzített faalkotmány.
A tetten ért zsebtolvajt kalodába zárták a piactéren. Három napig volt a kalodában szégyenszemre kiállítva.
2. Történelmi: Régi bilincs; az elfogott személy nyakát és kezeit rögzítő, cselekvőképességét akadályozó faalkotmány.
A kalodát ráteszik az elfogott gonosztevő nyakára, kezére és úgy indítják útnak a többivel a börtönbe. Az Afrikában elfogott négereket kalodára fűzve hajtották az Amerikába induló hajóhoz.
3. Mozgást megakadályozó építmény; általában karámba épített, fémből készült zárható ketrec, amelybe az állatot terelik, hogy ott elvégezhessék rajta a szükséges kezelést.
A gazda a tehenet az állatorvos jelenlétében a kalodába vezeti. A kalodába zárt állat nem tud mozogni, így elvégezhető rajta a szükséges orvosi beavatkozás.
4. Tároló keret; általában aprófa szállítására használt ketrecszerű keret, amelyben a felvágott fát, vagy más szállítandó anyagot tárolják.
A telepen a fűrészelt, hasított aprófát kalodába halmozzák. A teherautó kalodában szállítja házhoz a megvásárolt tűzifát.
5. Tájszó: Nyomó rúd; szalmával, náddal fedett háztető gerincén vagy asztag, kazal tetején a szalma- vagy nádkévéket leszorító kettős léc, rúd.
A kalodát ráteszi az ács a háztetőre. A kalodát erősen leszögezik, nehogy feltépje a nagy szél.
6. Népies, halászat: Evező tuskó; halászatban a bödönhajón olyan fadarab, amelyre az evezőt használat közben erősítik.
A kalodába fogott evező egy szegen fordul el. A szeg erősen a kalodában tartja az evezőt, hogy ne mozduljon el, csak forduljon minden húzásra.
Eredet [kaloda < szláv: kolodka (kaloda) < koloda (farönk)]