Kagyló szó jelentése
kagyló (főnév)
1. Állattan: Puhatestű vízi állat, testét záróizmokkal összecsukható héj két teknője védi. Tengeri és édesvízi fajai vannak.
A kagylók sokszor helyhez kötött életmódot folytatnak, de fejletlen lábukat kinyújtva mozogni is tudnak. A kagylók a héjak közé beszívott vízből szűrik ki a táplálékukat jelentő szerves törmeléket.
2. Meszes héj; ennek (1) az állatnak a rendszerint ovális, domború, két szétnyitható teknőből álló héja, illetve ennek egyik teknője.
A fiú üres kagylót keres a tóparton. A kagyló belső része gyöngyházfényű.
3. Falhoz épített mosdótál, amelynek alján lefolyónyílás van.
Az asszony kitörli a fürdőszobai kagylót. A porcelán kagyló színe megegyezik a csempe színével.
4. A vízöblítéses illemhely medencéje, amely porcelánból készült.
A kagylót használat után ki kell mosni. A kagyló a fürdőszoba helyett egy különálló kis helyiségben kap helyet a nagy lakásban.
5. Műszaki: Fejhez illeszthető készülékrész; a hagyományos asztali vagy falra szerelt telefonkészülék kézzel fölvehető vagy leakasztható, csupán vezetékkel hozzákapcsolódó része, amely a fülhöz és a szájhoz egyszerre odailleszthető, és beszédhangok leadására, valamint fölvételére való.
A titkárnő felveszi a kagylót. A mai mobiltelefonok tulajdonképpen csak kagylóból állnak.
5. Régies, műszaki: Fülhallgató, amely régi rádiókészülékhez csatlakozott, és az adás csak azon keresztül volt hallható.
A férfi fejére a füléhez szorítja a kagylót, hogy jól hallja az adást. A kagyló a kikapcsolt rádió mellett hever.
Eredet [kagyló < ómagyar: kágyilló (kagyló) < görög: kogchülion (kagyló, fül)]
