Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Kötőjel szó jelentése

kötőjel (főnév)

1. Nyelvtan: Összetartozást jelző írásjel, amelyet szavak szótagjainak elválasztásakor a sor végén vagy szótagoláskor az egyes szótagok között használnak. A kötőjel összetett szavak tagjai közötti, vagy toldalékos szavak töve és toldaléka közötti elkülönítést vagy egybetartozást is jelölheti.

A gyerekek már az első osztályban megismerkednek a kötőjellel. A tanítónő a házi feladat javításakor jelzi a tanulónak, hogy hová kellett volna írnia jól a kötőjelet.


2. Zene: Zenei hangok összetartozását jelző kottajel; két vagy több hangjegyet fölül vagy alul összekötő ívelt vonal annak jelölésére, hogy azok a hangok szünet nélkül, átmenettel szólalnak meg.

A zeneszerző pontosan kiteszi a kötőjeleket a készülő mű kottájában. A zenész nem hagyhatja figyelmen kívül a kötőjelet játék közben.


Eredet [kötőjel < kötő + jel]

Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 133 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótár.hu-ban érheted el.

 WikiSzótár.hu előfizetés





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)