Kíméletes szó jelentése

kíméletes (melléknév)

1. Finom bánásmódú. Nagyon óvatosan kezelő (cselekvés), amely nem okoz fájdalmat, kárt, bajt, elváltozást.

Az anyuka kíméletes mozdulatokkal kötötte be a fia fejét. A pulcsi nem ment össze a kíméletes kézi mosás közben.

2. Átvitt értelemben: Nem sértő, egy személyt a kellemetlen érzésektől megkímélő figyelmes hozzáállást mutató (hozzáállás, viselkedés).

A rendőr kíméletes megfogalmazással mondta el a rossz hírt. Az ügyvéd kíméletes viselkedésének köszönhetően sikerült egyeztetni a kényes kérdéseket.

Eredet [kíméletes < kímél + -et (főnévképző) + -es (melléknévképző)]