Kíméletes szó jelentése
kíméletes (melléknév)
1. Finom bánásmódú. Nagyon óvatosan kezelő (cselekvés), amely nem okoz fájdalmat, kárt, bajt, elváltozást.
Az anyuka kíméletes mozdulatokkal kötötte be a fia fejét. A pulcsi nem ment össze a kíméletes kézi mosás közben.
2. Átvitt értelemben: Nem sértő, egy személyt a kellemetlen érzésektől megkímélő figyelmes hozzáállást mutató (hozzáállás, viselkedés).
A rendőr kíméletes megfogalmazással mondta el a rossz hírt. Az ügyvéd kíméletes viselkedésének köszönhetően sikerült egyeztetni a kényes kérdéseket.
Eredet [kíméletes < kímél + -et (főnévképző) + -es (melléknévképző)]
