Kábít szó jelentése
kábít (ige)
1. Öntudatot tompít; egy anyag, vegyszer az érzékszervekre hatva egy személy érzékelését, tudatosságát tompítja, szédülésre emlékeztető zavart, érzékelési-, emlékezési homályt okoz neki, kisebb-nagyobb mértékben eszét, értelmét tompítja.
A nagy mennyiségű alkohol erősen kábít. A szobában terjengő erős virágillat kábítja a belépőt. A drogok kábítanak. A nyugtató is kábít.
2. Tompultságot okoz egy váratlan, meglepő, megdöbbentő esemény, mély érzés, lelkiállapot, vagy erős érzéki élmény.
A fiatalembert a lány szépsége kábítja. A szívében ébredt szerelem kábítja, amikor csak meglátja őt.
3. Átvitt értelemben: Hamis beszéddel hiteget; a világos látástól, józan megítéléstől szemfényvesztéssel megfosztani igyekszik egy személyt, szédíti őt.
Egy "azonnal sok pénzt kereshetsz" üzlet kábítja az embereket. Az ügyfélnek az lett az érzése, hogy a biztosítási ügynök csak kábítja őt az rózsaszín ígéretekkel.
Eredet [kábít < káb(a) + -ít (igeképző)]