Jel szó jelentése
jel (főnév)
Észlelhető rajzolat vagy mozdulat; szimbólum. Egy gondolat megjelenítésére szánt, a test érzékszerveivel érzékelhető mozdulat vagy jelenség. Ez lehet egy látható ábra, mozdulat, fényfelvillanás, egy felületből kidomborodó, tapintással érzékelhető dudor, amivel üzenetet közlünk, vagy egy cselekvés megtételére utasítunk egy személyt vagy állatot.
Az erdőben kirándulók a várromhoz értek a fákra festett jeleket követve. A hajók gyakran küldenek különféle jeleket egymásnak. A bólintás a megbeszélt jel kettejük között. A versenyzők a startpisztoly dörrenésének indító jelére kezdenek el egyszerre futni. A vakírás kitapintható jelekből áll. A némák mozdulatokból álló jeleket használnak.
Eredet [jel < ómagyar: jel < ősmagyar: gyel, jile (jel, látható) < dravida: veli (megjelenik, látható, észlelhető)]
