Irtó szó jelentése
irtó (melléknév)
1. Növényzetet elpusztító; sok azonos vagy hasonló jellegű növényt egymás után kiszaggató, kivágó.
A kertben gyomot irtó gazda több termést szeretne. Az új szántóterületek szerzéséért sok erdőt irtó ember kárt is okoz.
2. Tömegesen pusztító, aki sok kártékony állatot, élősdit öl meg.
A beteg egy férgeket irtó szert szed. A rovarokat irtó szakember házhoz jön.
3. Sok embert kíméletlenül legyilkoló, elpusztító.
Háborúban veszélyes a lakosságot is irtó ellenség. Az embereket válogatás nélkül irtó járvány gyorsan terjed.
4. Tömegesen eltávolító; ártalmas, szükségtelen dolgot foglalkozásszerűen vagy folyamatosan eltávolító.
A gyantázással szőrt irtó kozmetikus szebbé teszi a bőrt. A tapasszal tyúkszemet irtó asszony lába nagyon érzékeny.
5. Átvitt értelemben: Rosszat megszüntető; kedvezőtlennek tartott társadalmi jelenséget, erkölcstelenséget minden erejével elfojtani igyekvő.
A késéseket fáradhatatlanul irtó főnök fegyelmet tart a munkahelyen. A dohányzást irtó tantestület maga mutat jó példát.
Eredet [irtó < irt + -ó (melléknévképző)]