Illetmény szó jelentése
illetmény (főnév)
Közalkalmazott munkabére; hivatalos személynek vagy szolgáltatónak fizetendő díj.
A rendőrök is havonta kapnak illetményt. Igen sok az ügyvéd illetménye. A zenekar jókora illetményt kért az esküvő után.
Eredet [illetmény < illet + -mény (főnévképző)]