Hám szó jelentése
hám (főnév)
Legfelső bőrréteg, amely beborítja és védi a mélyebben levő szöveteket.
A kozmetikus ledörzsöli a hámot. A hám sérülései gyorsan gyógyulnak.
Eredet [hám < ómagyar: hám < ősmagyar: him, hí, hiú, khuv, ghuv (hám, héj) < dravida: umi (hám, burok, takaró)]
Megjegyzés: A „hám” mint lószerszám eredetileg szintén „takaró” volt; lásd az azonos eredetű mongol: khóm (a terhet vivő állat hátára tett nemez).
További részletezés
1. Vékony gyümölcshéj, például almának, szilvának, körtének.
A alma hámja fényes, viaszos. Amikor meghámozzuk a gyümölcsöt, akkor a hámját távolítjuk el. A dinnyehéjat nem nevezzük hámnak, mert az vastag.
2. Szövetréteg, amely az emberi állati test üreges szerveit (például légzőszervek, tüdő, gyomor, tápcsatorna) borítja.
A légutak jelentős részét csillós hám borítja. Pigmenthám a szem recehártyáján fordul elő.
3. Védőfelszerelés; a testre csatolt nagy felületű pántok és hevederek, amelyeknek közös végén beakasztható kampó/karika van, és ami a leesés ellen véd magasban végzett munka esetén.
A lemeztetőt mázoló festő megcsúszott a létrán, de a hám nem hagyta leesni. A magas kéményeken csak hám használatával lehet dolgozni.
4. Lófelszerelés része, amely szíjból, kenderből készült, és a szügyet valamint a törzset fogja körül, ehhez kapcsolódik a kocsit vontató rész.
A kocsis kurjantására a lovak nekifekszenek a hámnak. Erre a hám megfeszül, a kocsi lassan megindul.
5. Régies: Heveder, amit ez ember törzsén, vállán átvetnek, és segítségével kis kocsit, taligát húznak.
A gazda vállára veszi a hámot, hogy könnyebb legyen húznia a taligát. A szegény fuvaros hámba fogta magát, és kiskocsin elhúzta a földet.
Nyelvtani adatok
Kifejezések
Hámba beletör – (fiatal igásállatot a hámhoz szoktat).
Hámba tör – (a.) állatot hozzászoktat a teher húzásához; kezessé, engedelmessé tesz; b.) Átvitt értelemben: embert egy feladat rendszeres végzéséhez szükséges rendre, fegyelemre szoktat).
Kirúg a hámból – (a.) ló hátsó lábával felfelé rúg úgy, hogy lába a kocsit húzó kötélen, láncon kívülre kerül; b.) Átvitt értelemben: ember, főleg férfi a megszokott, nyugodt, józan életmódjával ellentétben egyszer nagyot mulat, vagy nemi vonatkozásban féktelenségre, hűtlenségre ragadtatja magát).
Lezárva 7K: 2011. november 19., 10:27