Hittudomány szó jelentése
hittudomány (főnév)
1. Vallási: A teljes hitrendszert vizsgáló tudomány, amely egy vallás saját tanításainak rendszerbe foglalt vizsgálata. Módszerei a logika és a filozófia gondolkodási szabályai; teológia.
A hittudomány figyelembe veszi az adott vallás történeti hagyományait is. A katolikus hittudomány fontos része a krisztusi megváltástan és a szentségek összefüggése. A papok hittudományt is tanulnak. Minden vallásnak megvan a saját hittudománya.
2. Vallási: Egy vallás kötelező hittételeinek tana, egy egyház hittételeinek rendszeres összefoglalása, és az egyes tételek értelmezése, illetve bizonyítása a vallás hitrendszerén belül.
A hittudós a hitvitában hittudományát használja. A hittudomány ismerete megerősíti a hívő hitét.
Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.
