Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Hetvenkedik szó jelentése

hetvenkedik (ige I.)

1. Nagyon dicsekszik; érdemeivel kérkedik; a maga vagy vele kapcsolatos személyek külső vagy belső, vélt vagy valóságos értékeiről, érdemeiről, tetteiről, képességeiről, vagyonáról úgy beszél, hogy azzal elismerést, megbecsülést vagy tetszést érjen el, szerezzen magának.

A fiú a lányok előtt az új kocsijával hetvenkedik. A fiú az új barátnőjével hetvenkedik a haverjai közt.


2. Hencegve ígér; azt hangoztatja, hogy egy dolgot megtesz, véghezvisz, noha nyilvánvaló, hogy ez meghaladja erejét, bátorságát, képességét, lehetőségeit.

A legény azzal hetvenkedik, hogy egyszerre elbír három ellenféllel is. A férfi a kocsmában folyton azzal hetvenkedik, hogy ő nem rúg be soha.


3. Képességeit fitogtatja; erejét másokat lekicsinylőn dicsekedve mutogatja.

A kocsmában egy legény az erejével hetvenkedik. Egy idősebb férfi megunta, hogy annyira hetvenkedik a fiú, és egy meccsre hívta ki őt.


4. Régies: Hányja-veti magát; jobbra-balra heves mozdulatokat tesz.

A kocsi elé befogott megriad ló idegesen hetvenkedik. A szónok a kezével hetvenkedik a beszéde közben.


Eredet [hetvenkedik < „-hetlen” (nem lehet) + -kedik (igeképző) < -het (igeképző) + -len (melléknévképző)]
Megjegyzés: az eredeti szó a „lehetetlen”-féle dicsekvésekre, kérkedésekre utal.


Kifejezés

Hetvenkedik, mint árpacipó a kemencében – (nevetségesen henceg).



hetvenkedik (ige II.)

Hetvenes éveiben jár egy idős ember.

A nagypapa bár már hetvenkedik, de még mindig jó egészségnek örvend. Mindkét nagyszülő hetvenkedik már.


Eredet [hetvenkedik < hetven + -kedik (igeképző)]

Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 7 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótár.hu-ban érheted el.

 WikiSzótár.hu előfizetés





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)