Hattyú szó jelentése
hattyú (főnév)
1. Költöző vízimadár, amelynek hosszú és szépen ívelt a nyaka, fehér a tolla. A lúdalakúak rendjébe tartozik.
A park tavában hattyúk úszkálnak. A tó tükrén hattyú úszik. A hattyú egyike a legnagyobb repülésre képes madaraknak. A hattyú repülésekor a szárnyának evezőtollai messziről hallható fütyülő hangot adnak.
2. Csillagászat: Csillagkép az északi égbolton.
A Hattyú szomszédai közt van a Lant, a Sárkány és a Pegazus. A Hattyú kereszt alakú csillagképet "Északi Kereszt"-nek is nevezik. A Hattyú legfényesebb csillaga a "Deneb", ami arab eredetű név és jelentése: farok, tehát a madár farkát jelöli.
3. Régies: Kikészített tollas madárbőr; ennek (1) a madárnak a tollas bőréből cserzéssel készült, és régen nagyra becsült díszbőr, amit főleg női ruházat, kalapok díszítésére használtak.
A nő ruháját hattyú ékesíti. A kalapján levő hattyú dús tollazata pazar látványt nyújt.
Eredet [hattyú < ómagyar: hattyú < ősmagyar: havtyú (hófehér) < hó (főnév I.) + -tyú (főnévképző)]
