Hangszín szó jelentése
hangszín (főnév)
Zengés sajátos jellege; a különböző hangmagasságokon is érzékelhető mélyebb vagy magasabb színezete, egyéni jellegzetessége.
A gyerekek hangszíne magasabb, mint a felnőtteké. A testes nők hangszíne sokkal erőteljesebb, mélyebben zengő, mint a vékonyaké. A többféle fúvós hangszert főleg az eltérő hangszínek miatt használják együtt egy zenekarban.
Eredet [hangszín < hang + szín (főnév I.)]