Halló szó jelentése
halló (melléknév)
Hangot füleivel felfogó; kívülről jövő beszédet, zajt érzékelő.
A párbeszédet halló öreg inkább csendben maradt. A furcsa zörejt halló buszvezető inkább megállt megnézni, hogy mi zörög.
Eredet [halló < hall (ige) + -ó (melléknévképző)]
halló (mondatszó)
1. Telefonbeszélgetés kezdő szava; amelyből a beszélgetők tudják, hogy létrejött a kapcsolat.
Halló! Kovács lakás. Halló, jól hall engem?
2. Ide figyeljen! Távoli személy figyelemfelkeltésére használt szó.
Halló, tudna nekem segíteni? Halló, vigyázzanak ott a szikla szélén!
Eredet [halló < angol: hello, hallo (halló) < magyar: hallom (Puskás Tivadar első szava a bostoni (világelső) telefonközpont kipróbálásakor) < hall (ige)]
