Halánték szó jelentése
halánték (főnév)
1. A fej oldalsó része; az emberi homlokcsont két oldalán levő vékony, kissé homorú csont, illetve ennek külső tájéka. (Általában mindkettő, olykor csak az egyik.)
A férfi halántékán látszanak az erek. A fűszeres ételtől a vendég homloka, halántéka verejtékes lett.
2. Hajzat, amely a fej oldalsó részén nő.
Az őszülő halánték a múló kor jele. A lány tincses halántéka huncutul keretezi az arcát.
Eredet [halánték < középmagyar: hálánték, hálandék (halánték, vakszem < alvó) < hál]