Folklór szó jelentése
folklór (főnév)
1. Néphagyomány; szóban élő néphagyományi hiedelmek, szokások, szertartások, dalok, mesék együtt.
A folklór apáról fiúra száll. A folklór lényeges elemei a tájszavak is. A folklórba beletartoznak a helyi vallási népszokások is. A folklór a néprajz része.
2. Népművészet; a nép közt élő képző-, díszítő- és iparművészet. Ebbe beletartoznak a népmesék, népdalok, népviseletek, az öltözetek és a tárgyak díszítései, a hagyományos kézműves mesterségek helyi változatai is (például csizmadia- és fazekasmesterség).
A folklór generációról generációra száll. A falvakban még mindig él a folklór.
Eredet [folklór < angol: folklore (folklór, néphagyomány) < folk (köznép < emberek) + lore (tan)]
