Feltép szó jelentése
feltép (ige)
1. Tépve felválaszt a többi résztől. Fölfelé húzva megszünteti az egységét, sértetlenségét, és felnyit. Levelet, csomagot szakítással felbont.
A kertész feltépi a földből kihúzott répát, amikor kiszedi. Az ütődés feltépi a gyógyuló sebet. A címzett feltépi a borítékot.
2. Átvitt értelemben: Bánat felújít; régi veszteség kellemetlen hatását újra érezteti.
A fénykép a nőben feltépte a csalódások emlékeit, ezért könnyezni kezdett. A lány az anyjának mondta el az érzéseit, amelyeket feltéptek benne a barátairól hallott hírek.
3. Átvitt értelemben: Hangot vált ki; önkéntelen, fájdalmas hangadást okoz.
A szomorú nőből feltép egy sóhajt a belépő férje látványa. A súlyemelőből feltép egy kiáltást az erőlködés.
Eredet [feltép < fel- (igekötő) + tép]
