Fellángol szó jelentése
fellángol (ige)
1. Hirtelen lobogni kezd; a tűz egyszeriben erősen ég, melege fényesen felemelkedik.
A széltől fellángolt a tábortűz. A fáklya fellángol, amikor egy huzatos szakaszhoz érünk a barlangban. Karácsonykor fellángolnak a gyertyák.
2. Átvitt értelemben: Hirtelen megerősödik; nagy hevességgel újra kezdődik.
A határ mellett időnként fellángol a harc. A szomszédok között rendszeren fellángol a vita.
3. Átvitt értelemben: Hevesen érződik; érzelem, indulat, szenvedély nagyon megerősödik egy személyben.
A lányban fellángolt a szerelem a virágok láttán. A haragosok között fellángolt a gyűlölet.
Eredet [fellángol < fel- (igekötő) + lángol]