Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Felkiáltó szó jelentése

felkiáltó (melléknév)

Shout0.jpg

1. Teli torokból közlő (személy), aki nyomatékkal, hangosan beszél, hogy távolról is meghallják.

A hír hallatára felkiáltó férfira sokan felfigyeltek. Az utcáról felkiáltó árus megvárta a vevőket.


2. Nyelvtan: Erős érzelmi töltésű (mondat), amely hangsúlyosan közli az igével kifejezett tényt.

A felkiáltó mondat végén felkiáltójel van, erről lehet felismerni. Néhány felkiáltó közlés: Ideje pihenni! Várj! Bár levinnéd már a ládát a pincébe!


Eredet [felkiáltó < fel- (igekötő) + kiált + -ó (melléknévképző)]



felkiáltó (főnév)

Hangosan szóló személy, aki nyomatékkal, kiabálva beszél.

A rendőrség kiemelte a tömegből a rendezvényt megzavaró felkiáltókat. Az ijedtében felkiáltó elmenekült a helyszínről.






WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)