Felkelés szó jelentése
felkelés, fölkelés (főnév)
1. A fekvőhely elhagyása fekvés, alvás után.
A korai felkelés egész napra kifárasztotta a gyereket. A beteg felkelése, mindenkit bizakodással töltött el.
2. Átvitt értelemben: Lázadó mozgalom egy uralkodó hatalom ellen. Fegyveres forrongás az elnyomás ellen.
A külföldről pénzelt tábornok felkelése sikerrel járt, megdöntötte az addigi elnök hatalmát. A történelem tanúsága szerint sok felkelést levertek.
Eredet [felkelés < fel- (igekötő) + kel (ige) + -és (főnévképző)]
Nyelvtani adatok
Kifejezés
Nemesi felkelés – (Történelem: a nemesség kötelező hadba vonulása).