Felel
felel (ige)
Választ ad; kérdésre odaillő gondolatot közöl, vagy tettel viszonoz egy érdeklődést.
A gyerekek az anyjuk hívására felelnek. Pontosan a nyomozó feltett kérdésére felelt a tanú.
További részletezés
1. Érdeklődésre közli az odaillő gondolatát szóban vagy írásban.
A diák pontosan felel a feltett kérdésre. – Miért nem felel? – kérdezi a nyomozó a tanút.
2. Felelősséget felvállal ...
3. Bűnösségét elfogadja ...
4. Tanuló tudásáról számot ad ...
5. Odaillővel viszonoz ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
Felel – igeragozás
| alanyi | tárgyas | |
|---|---|---|
| én | felelek | felelem |
| te | felelsz | feleled |
| ő, ön | felel | feleli |
| mi | felelünk | feleljük |
| ti | feleltek | felelitek |
| ők, önök | felelnek | felelik |
| alanyi | tárgyas | |
|---|---|---|
| én | feleltem | feleltem |
| te | feleltél | felelted |
| ő, ön | felelt | felelte |
| mi | feleltünk | feleltük |
| ti | feleltetek | feleltétek |
| ők, önök | feleltek | felelték |
| alanyi | tárgyas | |
|---|---|---|
| én | felelnék | felelném |
| te | felelnél | felelnéd |
| ő, ön | felelne | felelné |
| mi | felelnénk | felelnénk |
| ti | felelnétek | felelnétek |
| ők, önök | felelnének | felelnék |
| alanyi | tárgyas | |
|---|---|---|
| én | feleljek | feleljem |
| te | feleljél / felelj | feleljed / feleld |
| ő, ön | feleljen | felelje |
| mi | feleljünk | feleljük |
| ti | feleljetek | feleljétek |
| ők, önök | feleljenek | feleljék |
| alanyi | tárgyas | |
|---|---|---|
| én | felelhetek | felelhetem |
| te | felelhetsz | felelheted |
| ő, ön | felelhet | felelheti |
| mi | felelhetünk | felelhetjük |
| ti | felelhettek | felelhetitek |
| ők, önök | felelhetnek | felelhetik |
| alanyi | tárgyas | |
|---|---|---|
| én | felelhettem | felelhettem |
| te | felelhettél | felelhetted |
| ő, ön | felelhetett | felelhette |
| mi | felelhettünk | felelhettük |
| ti | felelhettetek | felelhettétek |
| ők, önök | felelhettek | felelhették |
| alanyi | tárgyas | |
|---|---|---|
| én | felelhetnék | felelhetném |
| te | felelhetnél | felelhetnéd |
| ő, ön | felelhetne | felelhetné |
| mi | felelhetnénk | felelhetnénk |
| ti | felelhetnétek | felelhetnétek |
| ők, önök | felelhetnének | felelhetnék |
| alanyi | tárgyas | |
|---|---|---|
| én | felelhessek | felelhessem |
| te | felelhess | felelhesd / felelhessed |
| ő, ön | felelhessen | felelhesse |
| mi | felelhessünk | felelhessük |
| ti | felelhessetek | felelhessétek |
| ők, önök | felelhessenek | felelhessék |
- Főnévi igenév
- felelni
- Határozói igenév
- felelve, felelvén, felelvést
- Melléknévi igenév és képzett melléknevek
- felelő, felelendő, felelős, felelhető, felelhetetlen, feleletlen
- Képzett főnév
- felelés