Felel
felel (ige)
Választ ad; kérdésre odaillő gondolatot közöl, vagy tettel viszonoz egy érdeklődést.
A gyerekek az anyjuk hívására felelnek. Pontosan a nyomozó feltett kérdésére felelt a tanú.
További részletezés
1. Érdeklődésre közli az odaillő gondolatát szóban vagy írásban.
A diák pontosan felel a feltett kérdésre. – Miért nem felel? – kérdezi a nyomozó a tanút.
2. Felelősséget felvállal ...
3. Bűnösségét elfogadja ...
4. Tanuló tudásáról számot ad ...
5. Odaillővel viszonoz ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.