Fűtő szó jelentése
fűtő (melléknév, melléknévi előtag)
1. Tüzeléssel foglalkozó (személy); légteret melegítő (berendezés).
A gőzhajó fenekén fűtő munkások dolgoztak a forróságban. A fűtő rendszerünk gázt éget, ezért nem füstöl.
2. Melegítésre használható; helyiségekben a levegő, vagy más anyagok, rendszerek hőmérsékletének növelésére való.
A konyhában a tűzhely alatt áll a fűtőanyag. Egyre több fűtőenergiát használnak a háztartások.
Eredet [fűtő < fűt + -ő (melléknévképző)]