Fűszer szó jelentése
fűszer (főnév)
1. Ételízesítő; étel ízesítésére, illatosítására, színezésére használt ízes növények szárított, morzsolt vagy porrá őrölt levele, része vagy magja.
A szakács azt mondta a kuktának, hogy tegyen az ételbe több fűszert. A sültet tálaláskor még sózhatjuk, fűszerrel szórhatjuk.
2. Átvitt értelemben: Vonzó tulajdonság; ízt, színt, élénkséget, hangulatot adó kellék vagy járulék.
A baráti társalgás az emberi kapcsolatok fűszere. A költészet az irodalom fűszere. Egy jó poén vagy kellő időben elmondott vicc lehet egy jóízű beszélgetés fűszere.
Eredet [fűszer < fű + -szer (főnévképző)]
