Főtér szó jelentése
főtér (főnév)
Egy város központi tere, amely rendszerint a közepén, középpontjában fekszik, és körülötte helyezkednek el a legfontosabb középületek.
A város főterét átépítették, és az eredeti formáját kapta vissza. A főtéren gyűlnek össze az emberek fesztiválok idején.
Eredet [főtér < fő (melléknév) + tér]
Nyelvtani adatok
Szóhasználati megjegyzés
Különírjuk általános értelemben: A zene az a fő tér, ahol a tehetség érvényesülhet. A Fő tér a falu közepén van.
Lezárva 7K: 2011. szeptember 23., 17:07