Név szó jelentése
(Főnévi kifejezés szócikkből átirányítva)név (főnév)
Személyeket megkülönböztető szó vagy kifejezés, amivel egy személyt, élőlényt megszólítunk, illetve akiként, amiként ismerjük. Egy név egy bizonyos személyt, állatot vagy dolgot juttat az eszünkbe, és segít különbséget tenni közöttük.
A lakásajtón egyetlen név olvasható. A ló neve Pejkó, de a „gebe” név jobban illene rá. Leo a becsületes nevem.
Eredet [név < ómagyar: név < ősmagyar: nere, ineu, ineju (név) < perzsa: nám (név) < szanszkrit: náman (név, „ismertető”) < jana (ismer, tud)]
További részletezés
1. Dolgokat megkülönböztető szó vagy kifejezés, amivel egy létező vagy elképzelt helyet, dolgot jelölünk meg. Ez a szó azt az egy bizonyos dolgot juttatja az eszünkbe, amelyről szó van.
A kórház új nevet vett fel. Az utca nevét nemrégen megváltoztatták. Az intézmény nevében minden szót nagy kezdőbetűvel írunk. Országunk neve: Magyarország.
2. Átvitt értelemben: Tulajdonságokról alkotott elképzelés, összkép (a tényleges személy, tárgy, dolog helyett), aminek mások őt vagy azt tekintik.
Stradivari a legnagyobb név a hegedűsök között. Ne hagyd bemocskolódni a nevedet, és légy becsületes. A király nevében érkezik a parancs. A „Tokaji” egy jól hangzó név a borok közt.
3. Nyelvtan: Személyt vagy dolgot azonosító, leíró szó vagy szavak, amelyekkel a személyt vagy dolgot hívhatjuk, megszólíthatjuk, megjelölhetjük vagy említhetjük. Abban különbözik a főnévtől, hogy sok esetben több szóból áll, nem csupán főnévből. A főnevet általában más szavakkal pontosítjuk (névelő, határozószó, melléknév), így ezek a szavak együtt alkotnak egy nevet (más néven főnévi kifejezést).
Attila, Pejkó, Magyarország, ajtó, idő, ügyesség, jókedv, gondolat, Madárvédők Klubja, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Kovács Ákos, a kicsi Emese, a fekete Bodri, a kék Duna, egy kerek asztal, sok szép virág, a gyors tanulás, minden vidám kikelet, te maszatos Laci, a szélső felhő, egy emeleti szoba, sok folyó víz, két virágos terítő, az elmúlt nyár, a rettenetes jókedv, egy elért győzelem
Az alanyt általában egy név fejezi ki. A név elmondja, hogy kiről van szó.
A névnek (egy személy vagy dolog megnevezésének) több formája is lehet — attól még ugyanazt a személyt vagy dolgot nevezzük meg vele.
A név lehet: tulajdonnév
például: Zsuzsa
A név lehet: névelő + határozószók + melléknevek + főnév
például: egy + nagyon + kicsi + lány
A név lehet: név (+ tulajdonos jele) + név + a tulajdon jele
például: anyuci (-nak a) kicsi lánya
A név lehet: névmás (ez is név, csak más formában)
például: Ő
Mindegy, hogy hány szóval írunk le egy személyt vagy dolgot, attól még ugyanarról a személyről vagy dologról van szó, ezért a sok szó együtt továbbra is csak egyetlen név.
Ha például a mondat alanyaként használunk egy nevet, akkor mindegy, hogy melyik formát használtuk, mégis tudjuk, hogy ugyanarról a személyről van szó:
Zsuzsa elment a boltba.
Egy nagyon kicsi lány elment a boltba.
Anyucinak a kicsi lánya elment a boltba.
Ő elment a boltba.
Lásd még: egyeztetés
név mint határozó
A mondatokban sokszor szerepel olyan név, amely nem alany, hanem az ige körülményeit pontosítja. Ez a név az utána kapcsolt névutóval (főnévraggal, névraggal, határozóraggal) együtt meghatározza, pontosítja az ige körülményeit.
Péter télen-nyáron olvas. Péter a nyitott ablak mellett olvas. Péter Zsuzsinak olvas.
Nyelvtani adatok
Kifejezések
A becsületes neve – (az igazi neve, nem ráragadt vagy adott név).
A ... nevében/nevével – (helyette eljárva, az ő meghatalmazására, megbízásából).
A nevén szárad – (elítélendő tette miatt hosszú ideig gyalázat mocskolja be becsületét, hírét).
A nevére ír/irat – (a.) egy ingatlant a telekkönyvbe tulajdonként bejegyez/bejegyeztet; b.) gyereket örökbe fogad).
A nevére kiállít egy iratot/okmányt – (az ő részére, személyére állítja ki az iratot/okmányt).
A törvény nevében – (a törvényes jog, felhatalmazás alapján, hivatalosan).
Akármi/bármi néven nevezendő – (bármely szóba jöhető vagy elképzelhető minőségű, fajtájú).
Átír a nevére – (egy birtokot, ingatlant a telekkönyvben hivatalosan másnak, az új birtokos tulajdonaként tüntet fel).
Beszélő név – (Irodalom: olyan megkülönböztető szó, amely hangzásával vagy jelentésével már utal viselőjének egyéniségére; például: Erős János, Bolond Istók).
Bizonyos névre hallgat – (az állatot így szokták szólítani).
Csitt a neved! – (Népies, régies: Hallgass! Neked nincs jogod beszélni!)
Elvész a neve – (Régies: vége a jó hírének).
Felvette a néhai nevet – (meghalt, elhunyt).
Forog a neve – (sokan beszélnek róla, többször említik írásművekben a nevét).
Földrajzi név – (egy földrajzi egységet, például: országot, országrészt, települést, folyót, hegyet jelölő megkülönböztető szó).
Isten nevében – (a.) Isten segítségével, áldásával; b.) Népies, régies: ingyen, szívességből teszi; ).
Jó hangzású neve van – (jól ismert, megbecsült, jó hírű).
Jó néven vesz tőle – (a.) jól esik neki; b.) szívesen, örömmel veszi vagy fogadja).
Kettős név – (egy olyan személynév, amely vagy két családnévből, vagy a származási helyre utaló névből és a családnévből áll).
Kivívta az egri nevet magának – (becsülettel megállta a helyét; becsületet, hírnevet szerzett magának).
Lángbetűkkel írja be/fel a nevét – (személyét örökre emlékezetessé teszi).
Magyarosított név – (az eredeti idegen hangzású családi elnevezés helyett egy magyaros hangzásúra cserélt vezetéknév).
Megfelel a nevének – (a szóval jelölt fogalom jegyével rendelkezik).
Milyen néven/névvel tiszteljem? – (Régies: hogyan szólítsam, nevezzem?)
Minden néven nevezendő – (válogatás nélküli, tetszőleges minőségű, tulajdonságú).
Művésznév / színpadi név – (művész/színész felvett neve, amely általában jobb hangzású, mint az eredeti személyneve).
Nem ér a nevem – (Játék: átmenetileg nem veszek részt a játékban).
Név nélkül ír/jelentet meg – (írásműre nem írja rá a saját nevét).
Nevén nevezi a gyereket – (kertelés, szépítgetés nélkül megmondja vagy kimondja).
Nevén/nevéről szólít – (úgy szól hozzá, hogy kimondja a nevét is).
Nevet ad neki – (a.) elnevezi azt; b.) Átvitt értelemben: jogcímet, ürügyet talál rá).
Nevet süt rá – (szégyenletes hírét terjeszti, rosszat mond róla).
Nevét odaírja – (tettével, életművével eléri, hogy emlegessék).
Névre szóló irat/meghívó – (személyes irat/meghívó, amit más nem vehet igénybe).
Névről ismeri – (tudja a nevét, de személyesen nem ismeri).
Rossz néven vesz tőle – (a.) rosszul esik neki; b.) haragszik vagy neheztel érte).
Semmi néven nevezendő – (egyáltalán nem létező).
Történelmi név – (a történelemből is ismert nagyság, híres, régi családnév).
Védett név – (Jogi: olyan családnév, amelyet történeti jelentősége vagy más híressége miatt névváltoztatáskor a hatóság nem enged felvenni).
Veszett nevét költi neki – (Régies: rágalmazza őt).
Lezárva 7K: 2013. június 12., 08:14
