Fülel szó jelentése

fülel (ige)

1. Figyelmesen hallgat; odafigyel és megérteni igyekszik.

Nagyapa minden szavára füleltem, amikor mesélt. A gyerekek akkor is fülelnek a felnőttek beszélgetésére, amikor a másik szobában játszanak.

2. Hallgatózik; csendben próbálja kihallgatni mások beszédét.

A szobalány az ajtó mögött fülel. Anyuka fülel, hogy nem sír-e a babája bent a szobában.

3. Hegyezi a fülét; szokatlan zörejt, neszt hallva egy állat a magasba emeli vagy mozgatja a fülét és megállva figyel.

A nyuszi a fűben megállva fülel, hogy jön-e arra valaki. A macska nagyon fülel, amikor halk cincogást hall.

Eredet [fülel < fül + -el (igeképző)]