Függelék szó jelentése
függelék (főnév)
1. Kicsiny tárgy, amely láncon vagy kapcson viselt, azon függő csecsebecse.
A lány fülbevalója kétoldalt viselt egy-egy függelékből áll. A nő nyakán egy függelék csillog.
2. Átvitt értelemben: Kapcsolódó fejezet, amely egy (főleg tudományos) írásműhöz, könyvhöz hozzákapcsolódó kiegészítő rész.
A könyvhöz írt függelékben a történet hátterének jobb megértését segítő információk olvashatók. A szakkönyv függelékben kiegészítésként a legmodernebb eljárások olvashatók.
3. Régies: Tartozék; egy dolog lényegéhez nem szorosan, nem szervesen hozzátartozó járulék.
A ragokat a szó függelékeinek is tarthatnánk, mert nem változtatják meg a szó jelentését. A gépkocsi tartalék izzókészlete egy szükséges műszaki függelék.
4. Régies: Alárendelt dolog; egy személytől, dologtól függő, vele alárendelt viszonyban lévő, vele összefüggésben levő személy, csoport, tárgy vagy dolog.
Kezdetben a jobbágyok a király függelékei voltak. A nemzetségfőt függelékeinek hada kíséri.
Eredet [függelék < függ + -elék (főnévképző)]
