Függöny szó jelentése
függöny (főnév)
1. Ablakdísz. Ablakon vagy üveges ajtón a belátás megakadályozására, erős fény ellen átlátszatlan, vagy díszül felfüggesztett, rendszerint vékony, áttetsző vagy áttört szövet.
A behúzott sötétítő függöny még a kinti hőséget is visszafogta egy kicsit. A lakás minden üveges ajtaján volt csipkefüggöny.
2. Vízszintes rúdra felszerelt lelógó szövet, amit ajtó helyett vagy egy helyiség egyes részeinek elkülönítésére használnak.
Az ideiglenes színpad mögött függönyökkel kialakított kis fülkékben a fellépő színészek készülődtek az előadásra. Az egyszerű lakásban a konyhát és az éléskamrául szolgáló fülkét egy függöny választotta el egymástól.
3. Ritka szövésű textil szúnyogok, legyek, erős napfény ellen gyermekkocsira, mennyezetes ágy fölé szerelve, ernyős kocsira téve.
A kisbabát könnyű függöny védte a rovaroktól. Az ágyat körülvevő függöny távol tartotta a szúnyogokat.
4. Film, színház: A mennyezetről lehulló szövet, amely a színpadot, filmvásznat a nézők elől eltakarja, és általában nehezebb textíliából (bársonyból) készült. Ezt az előadás megkezdésekor a színpad, a vetítővászon elől elhúzzák, majd a befejezésekor visszaengedik.
Amint megmozdult a függöny, a nézőtéren kitört a taps. A színészek a függöny elé jöttek, hogy meghajlásukkal köszönjék meg a nézők tapsát.
5. Átvitt értelemben: Akadályozó körülmény, amely a tiszta látást, emlékezést gátolja, a tudást elfedi.
Ködfüggöny ereszkedett az útra. A szerelem rózsaszín függönyt vont a fiatalok szeme elé: nem látták egymás emberi gyengeségeit. Az igazságot hazugságok függönye mögé próbálta a gyanúsított elrejteni.
Eredet [függöny < függ + -öny (főnévképző)]
