Erszény szó jelentése
erszény (főnév)
1. Pénzeszacskó. Bőrből vagy más hasonló anyagból készült, különféle alakú, kisebb, lapos, rendszerint zárható használati tárgy, amelyben az ember a fémpénzt hordja magával; pénztárca.
A férj egy cipzáras erszényt vett a feleségének karácsonyi ajándékba. A piacon az asszony az erszényéből kotorta ki az aprót, és adta oda a tojásokért.
2. Gyermekhordozó vállkendő. Gyűrű formájú, 70-80 cm széles, általában szövött anyag. Féloldalas, illetve elől viselt hordozó. Leginkább abban a korban érdemes használni, amikor a gyerek már szeret sétálni, de még gyakran elfárad.
Amikor a gyerek már totyogni kezdett, a szülők közösen megvették a babaerszényt. Az erszény hasznosnak bizonyult, mert nem kellett kézben tartani a még könnyen fáradó csöppséget.
3. Átvitt értelemben, régies: Megfizetendő költség, pénzbeli kötelezettség.
A középkorban a földesurak a saját erszényükön voltak kötelesek fegyveres csapatot kiállítani a király védelmére. Gróf Széchenyi István a maga erszényén kezdte el megépíteni a Lánchidat.
4. Biológia: Emlőket körülvevő bőrzacskó néhány emlős állat hasán, amelyben a magzatot a teljes kifejlődésig tartják és hordozzák.
Az ausztráliai erszényes erszényéből a kicsinye feje látszott ki. A kis kenguru még visszamászik az erszénybe tejet szopni.
5. Népies: Hosszú szíjon hordott bőrzacskó, amiben eszközöket tartottak.
A juhász este a nádkunyhó előtt letelepedett, és elővette a tűzgyújtáshoz az erszényét. A vacsora után minden elővett eszközt gondosan visszatett az erszénybe.
6. Régies, elavult: Női szeméremtest, külső nemi szerv.
A menyasszony a nászéjszakán levetkőzve szemérmesen eltakarta erszényét. Úgy szült az urának négy gyereket, hogy az saját szemével soha nem látta meg az asszony erszényét.
Eredet [erszény < ómagyar: erszin (erszény) < ősmagyar: ersze (oposszum, „erszényes”)]