Eretnek szó jelentése
eretnek (melléknév)
1. Vallási: A tanítástól eltérő (gondolat, megnyilatkozás, nézet, magatartás, tan), amely a hivatalos hitelvekkel ellentétes, azokkal szembeszegül és rájuk veszélyt jelent.
A katolikusok szerint eretnek gondolat minden, ami nem egyezik Róma tanaival. Az eretnek nézeteikért boszorkánysággal vádolták a nagy gondolkodókat.
2. Történelmi, vallási: Elítélt tant valló (ugyancsak Krisztusban és a Bibliában hívő más személy, csoport), akit a római katolikus vagy a görögkeleti egyház hitbeli tévedésben levőnek nyilvánított.
A vallásháborúk idején a reformáció hívei eretnek nézeteket vallottak. Az eretnek embereket a középkorban máglyán égették meg.
3. Vallási közösségből kiszakadt vagy attól eltérő (tanokat valló személy, csoport).
A vahabiták a mohamedán vallás eretnek felekezetéhez tartoznak, mozgalmuk neve megalapítójuk, Mohamed ibn Abdul Vahhab (1707-87) nevéből származik. Luther Márton eredetileg eretnek katolikus pap volt.
4. Átvitt értelemben: A hivatalos vagy közfelfogással szembehelyezkedő (személy, csoport, nézet, magatartás), amely egy lényeges, elvi kérdésben a bevett szokásnak, nézetnek ellentmond.
A húsfogyasztás elvetése ma sokak szemében eretnek gondolat. A középkorban eretnek elképzelés volt, hogy a Föld forog és a Nap áll.
Eredet [eretnek < latin: haereticus (eretnek < más tant, hitágazatot valló) < görög: hairetikosz (választani tudó) < hairo (választ)]
