Elragadtatás szó jelentése
elragadtatás (főnév)
1. Önfeledt lelkesültség; a lelket rendkívüli örömmel eltöltő csodálat.
A rajongó elragadtatással nyilatkozott az énekesnőről. A zsűri is elragadtatással szólt a fellépő zenészekről.
2. Belső ösztönzés; folyamatos és elszánt haladás egy cél felé egy erős belső szándék, késztetés hatására.
A fiatal cégvezetőt nagy elragadtatással megy előre: sokat és keményen dolgozik. A gyerekekben állandó elragadtatás van a világ megismerésére. A zsenik egyik jellemvonása az elragadtatás.
3. Szellemi képesség; fokozott hangulat, amikor a tudatunk közvetlenül érzékel és tud anélkül, hogy testi érzékeit használná.
A művész csodás elragadtatással írta meg versét. Az órákon át tartó mozdulatlan ülés vallási elragadtatásig vezette a szerzeteseket.
Eredet [elragadtatás < el- (igekötő) + ragad + -tat (igeképző) + -ás (főnévképző)]