Előtör szó jelentése
előtör (ige)
1. Hirtelen előrohan; kirontva előbukkan.
A zaj hallatán előtör a bokrok közül egy fácán. A megtámadott bűnözők előtörtek a búvóhelyükről.
2. Hirtelen kiömlik; nagy erővel a felszínre tör, kizúdul a folyadék, gáz.
A vezetékből előtört a víz, amikor megnyitották a csapot. A tűzhányóból előtör a por, füst, aztán az olvadt kőzet.
3. Hirtelen felhangzik; váratlanul és erősen megszólal (hang, zene).
Az addig csendes hangszórókból előtört egy induló. A távoli villámnak először csak a fényét láttuk, aztán előtört a dörgése is.
4. Hirtelen megnyilvánul; erős érzés, indulat váratlanul kirobban egy személyből.
A sértés hallatán a nőből előtört a düh. A gyerekekből előtört a nevetés.
Eredet [előtör < elő- (igekötő) + tör]
