Előkelő szó jelentése
előkelő (melléknév)
Nagyon gazdag; a társadalom jómódú, bőségben élő tagjai közé tartozó (személy).
Előkelő családok érkeztek a bálba. Egy előkelő hölgy szállt ki a kocsiból.
Eredet [előkelő < elő- (igekötő) + kel (ige I.) + -ő (melléknévképző)] azaz „mások előtt járó”, vezető.
További részletezés
1. Gazdag emberekre jellemző; a jómódú személyekkel kapcsolatos (dolog).
A színésznő előkelő tartással szállt ki az előkelő kocsiból. A hölgyek ügyelnek az előkelő hanghordozásra.
2. Nagyon drága; a gazdag személyek által kedvelt, gyakran látogatott.
Előkelő szálloda épül a belvárosban. Egy előkelő étteremben tartották az esküvőt.
3. Nagyon igényes; finom ízlésű, választékos.
A nézők előkelő ruhákban érkeznek az operába. Az előkelő ízlés jele a drága ékszer.
4. Átvitt értelemben: A többiek közül kiemelkedő; a legjobbak közé tartozó; elsőrangú.
A magyar csapat is előkelő helyezést ért el. Az előkelő eredményeket szeretnénk jövőre is folytatni.
5. Régies: A többinél fontosabb; minden másnál sürgősebb.
A vendégek érkezése előtt a terem előkészítése az előkelő teendő. Az előkelő feladatok közé tartozik a hirdetés és termelés.
előkelő (főnév)
Nagyon gazdag ember; a társadalom jómódú, bőségben élő tagjai közé tartozó személy.
Az előkelők szép ruhákban érkeztek a bálba. Egy előkelő szállt ki a kocsiból.