Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Elő szó jelentése

elő- (igekötő)

Elő.jpg

Bentről kifelé cselekvést, mozgást jelez; szabad tér felé.

Előkészítettem a papírokat. A férfiak egy óra múlva előbújtak a pincéből.


Eredet [elő- < ősmagyar: elv (távoli, túlsó rész; legszélső pont) < dravida: elvei, ellei (határ, szél)]


További részletezés

1. Használati, aktív állapotba; nem elrakott állapotba; ki.

A tanuló előszedte a tollát. Előkészítetted a füzetedet?


2. Mintául szolgálva mások, más tevékenység számára.

Előrajzoltuk a mintát. Előpontoztam a fúrás helyét.


3. Magasabb, jobb pozíció felé.

A főnök előléptetése nem volt meglepő. Az előmenetel nagyon gyors.


4. Látható, érzékelhető állapotba; létezésbe.

Új anyagot sikerült előállítani. A feltaláló előadta az érveit.


5. Eddig nem látható helyről, helyzetből ki.

A vadász megvárta, amíg előbújik a róka. Amikor előjött, hosszan célzott.


6. Megvalósítandóvá; a jövőre vonatkozóan szükségessé.

Amit az igazgató előirányoz, azt meg is valósítja. Megkövetelte, hogy amit előírt, azt teljesítsék is.


7. Véget érve; jelzi, hogy a beszéd vagy írás idejére befejeződik az említett cselekvés, történés.

A vízből előbukkant egy víziló. Hétfőre előrajzolják a mintát.


8. Minden tekintetben; teljes mértékben eltérővé; jellemzőit jelentősen megváltoztatva.

Előkészítettük a szobát. Gyárilag előfőzik rizst.


elő-elő- (igekötő)

Ismétlődő módon; jelzi, hogy az említett cselekvés, történés többször ismétlődik; időnként.

Néha elő-előfordul egy szerencsés egybeesés. Az erdőből elő-előjönnek az őzek.



elő (főnév)

1. Ruha elülső része; legfelül látható ruhadarab.

A ruhát csipkés elő díszítette. A szakácsnő egy hímzett előt kötött maga elé.


2. Tájszó, régies: Keskeny földszalag 60-80 lépésnyi hosszban, amit egy munkás megdolgoz.

A földműves kis előket fogott, miközben a répát ritkította. Aznap három előt tudott végigkapálni.


3. Tájszó, régies: Egy vágással kaszált fű vagy gabonacsomó.

A kertész jó néhány előt lekaszált, majd gereblyézni kezdett. Vágjál kisebb előket, úgy könnyebb!



elő- (melléknévi előtag)

1. Térben, sorrendben előtte lévő, megelőző.

Az előcsarnok nagyon tágas. Az előszó túl hosszú.


2. Időben hamarabb lévő, történő; korábbi; felkészítő.

Az előhírnökök már megérkeztek. A hóvirág a tavasz előfutára.


3. Mások számára mintául szolgáló.

Az előtáncos lépéseit követtük. Az előharcosok lettek a jövő példaképei.


4. Előnyt nyújtó; elsőségi.

Az özvegy élt az előjoggal és megvásárolta a farmot. Előjegyzésbe vették a megrendelésemet.



elő (határozószó)

1. Legyen itt; hozzák látható, elérhető helyre.

Elő a pénzzel! Most aztán elő a legjobb borral!


2. Népies: Elérhető helyen; nem elrakva.

Az ebéd elő legyen, mire megjövünk. A szekér már elő volt, amikor kiléptünk az ajtón.


3. Hatást jelez, amit nem a szóban forgó dolog vagy személy okozott magának, hanem rá van hatással, megtörtént vele: lényegtelen, vagy nem tudjuk, hogy ki okozta.

Elő van rajzolva a minta. Leültem, mert már elő volt készítve a szék.


4. Igenlő választ helyettesít olyan kérdés után, amiben szintén ez a szó szerepel.

– Előkészítetted az anyagot?
Elő.

– Előszedted a könyvet?
Elő.


Lezárva 7K: 2010. július 17., 17:31




WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)